AFP / Europress

Giant poster with the flags of the Eastern European countries on the façade of the New York office of the Assembly of Captive European Nations, which was deliberately rented out of protest next to the UN headquarters. The caption reads: “Europe cannot live half free and half slave!” The poster and flags were raised for the occasion of the Nations Captive Nations Week, 19 July, 1953.
Óriásposzter a Rab Európai Nemzetek Szövetsége által tiltakozásképpen az ENSZ központja mellett bérelt New York-i iroda homlokzatán a kelet-európai országok zászlóival. Ezeket a Rab Nemzetek Hete alkalmából emeltek 1953. július 19-én. A feliraton: “Európa nem élhet félig szabadon és félig rabként!”


Networking the Peripheries:
Anti-Communists


Zoltán Ginelli



After the Second World War, the Hungarian Monarchy was gone for good and a new Hungarian Republic was born. In the first democratic elections, the Smallholders’ Party achieved a huge majority (57%), and – after Zoltán Tildy stepped down to become President of Hungary – Ferenc Nagy (1903–1979) became the new Prime Minister of Hungary. Given this window of opportunity, it seemed that the political visions of many reformers, including the folk writers, could finally materialize under a liberated democratic government through progressive land reform.

However, Nagy’s room to maneuver shrank rapidly under Soviet occupation and the aggressive, Soviet-directed “salami tactics” of the communists. In 1947, during his stay in Switzerland, Ferenc Nagy was forced by Mátyás Rákosi and the communists to step down. He fled to London, and soon after settled in the USA. A part of the opposition also fled abroad to seek allies in Western countries and organize the anti-communist resistance. In the USA, the Eastern European refugees founded National Committees on the initiative of the CIA-controlled National Committee for a Free Europe in (1949, later Free Europe Committee), established the Assembly of Captive European Nations (1954), and launched relentless propaganda campaigns against the Soviet Union.

Perifériahálózatok:
Antikommunisták


Ginelli Zoltán



A második világháború után a magyar monarchia végleg megszűnt, és megszületett az új Magyar Köztársaság. Az első demokratikus választásokon a Független Kisgazdapárt hatalmas többséget (57%) szerzett, és – miután Tildy Zoltán lemondott a köztársasági elnöki tisztségről – Nagy Ferenc (1903–1979) lett Magyarország új miniszterelnöke. A lehetőség adottnak tűnt arra, hogy sok reformer, köztük a népi írók, politikai elképzelései a progresszív földreform révén végre megvalósulhatnak egy független demokratikus kormány vezetése alatt.

Azonban Nagy mozgástere a szovjet megszállás és a kommunisták agresszív, szovjet irányítású "szalámitaktikája" alatt gyorsan beszűkült. Végül 1947-ben, svájci tartózkodása alatt Rákosi és a kommunisták lemondásra kényszerítették. Londonba menekült, majd nem sokkal később az Egyesült Államokban telepedett le. Az ellenzék egy része szintén külföldre menekült, hogy nyugati országokban keressen szövetségeseket, és megszervezze az antikommunista ellenállást. Az USA-ban a kelet-európai menekültek a CIA által irányított Szabad Európáért Nemzeti Bizottság kezdeményezésére Nemzeti Bizottmányokat alapítottak (1949-ben, később Szabad Európa Bizottság), létrehozták a Rab Európai Nemzetek Szövetségét (1954) és kitartó propagandakampányokat indítottak a
Szovjetunió ellen.



Forming of the Provisional and the First National Government

Az ideiglenes és az első kormány megalakulása


1945.09.

First meeting of the Provisional National Assembly in Parliament
“The world-famous building of our Parliament still bears the scars of Nazi barbarism, but by 5 September it was still in a usable state for the first session of the full Provisional National Assembly. In the corridors, where once the intrigues of a noble Hungary had been woven, now the people's representatives of a renewed democratic Hungary were gathered. The magnificent chamber, which has seen many storms, is also filling up. One after the other, representatives of the Hungarian Communist Party, the Social Democratic Party, the Trade Union Council, the Independent Smallholders' Party, the National Peasants' Party and the Civic Democratic Party take their places in the rows of benches. The members of the Control Committee appear in the diplomats' boxes, the boxes of the journalists are filled, and the tense attention of the full house follows the President of the National Assembly, Béla Zsedényi, as he goes up to the podium to open the sitting. "Honourable National Assembly! As we begin the first National Assembly of the revived democratic Hungary in Budapest, I feel it in the depths of my heart and in every beat of my pulse, and I know that you all feel, together with me, the profoundly historic significance of this moment. At the beginning of this historic work that will decide the destiny of generations, our first thought and our first word can only be gratitude to the people and the men to whom we owe this moment. Democracy is a political, social and economic order of life, which we must plan and prepare ourselves with great care, great expertise and far-sighted caution. We must use the best workers of the nation for this task, because the clothes of democracy must not only be new, but must also fit the body of the Hungarian people. Prime Minister wishes to speak." [Miklós Béla Dálnoki]. When the National Government adopted its programme on 22 December 1944, a part of the nation that had lost its blood had barely recovered from the stupor into which the tragedy of its fate had plunged it, while another part was still fighting madly against its own interests in order to complete the terrible fate that had befallen the Hungarian nation. Indeed, the Provisional National Government spoke its programme at the edge of the nation's grave, where at other times funeral orations are delivered. The advance confidence of the Allied Powers, especially the goodwill of the liberating Red Army on the one hand, and the enthusiastic fervour of the oppressed democratic Hungarian inner forces, which had been smouldering under the ashes for years, on the other, poured confidence into the souls of those who formed a National Assembly and elected a government to represent the Hungarian people freed from their captivity."


Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülése a Parlamentben

“Országházunk világhírű épülete még magán viseli a náci barbárság súlyos sebeit, de szeptember 5-re mégis használható állapotban várta a teljes Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésére érkező képviselőket és vendégeket. A folyosókon, ahol azelőtt az úri Magyarország országvesztő intrikái szövődtek, most a megújhódó demokratikus Magyarország népi képviselői gyülekeznek. A sok vihart látott pompás ülésterem is benépesedik. A padsorokban egymás után foglalják el helyeiket a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, és a Polgári Demokrata Párt képviselői. A diplomaták páholyaiban megjelennek az Ellenőrző Bizottság tagjai, megtelnek a karzatok, az újságírók páholyai, és a telt ház feszült figyelme kíséri Zsedényi Bélát, a Nemzetgyűlés elnökét, amikor felmegy az emelvényre, hogy az ülést megnyissa. "Tisztelt Nemzetgyűlés! Amidőn az újjáéledt demokratikus Magyarország Nemzetgyűlésének első, budapesti nemzetgyűlését megkezdjük, szívem mélyében és minden dobbanásában érzem, és tudom, hogy velem együtt Önök is átérzik mindannyian e perc súlyosan történelmi jelentőségét. E nemzedékek sorsát eldöntő történelmi munka kezdetén első gondolatunk és szavunk csak a hála lehet, mely azokhoz a népekhez és azokhoz a férfiakhoz száll, kiknek ezt a pillanatot köszönhetjük. a demokrácia, amelynek megalapozása ennek a nemzetgyűlésnek a feladata, nem egyenruha, melyet készenkapva egyszerűen felhúzunk magunkra. A demokrácia politikai, társadalmi és gazdasági életrendet jelent, amelyet magunknak kell megtervezni és elkészíteni féltő gonddal, nagy szakértelemmel és messzirelátó óvatossággal. A nemzet legjobb munkásait kell igénybe vennünk a feladathoz, mert a demokrácia ruhájának nemcsak újnak kell lenni, hanem illenie is kell a magyar nép testére. Miniszterelnök Úr kíván szólani." [Dálnoki Miklós Béla]: "Tisztelt Nemzetgyűlés! Amikor a Nemzeti Kormány 1944. december 22-én programot adott, a vérét vesztett nemzet egy része alig ocsúdott fel a kábulattól, melybe sorsának tragédiája ejtette, másik része még eszeveszetten harcolt saját érdekei ellen, hogy teljessé váljék a magyarság fölött szörnyű végzete. Programját az Ideiglenes Nemzeti Kormány valóban a nemzet sírja szélén mondotta, ahol máskor halotti beszédek hangzanak el. A szövetséges nagyhatalmak előlegezett bizalma, különösen a felszabadító Vörös Hadsereg jóindulata egyrészt, az elnyomott, az évek óta hamu alatt parázsló demokratikus belső magyar erők lelkes lángra lobbanása másrészt, bizalmat öntöttek azok lelkébe, akik a rabságából felszabadult magyarság képviseletében Nemzetgyűlést alkottak és kormányt választottak."
1946.01.

First anniversary of the formation of the Provisional National Government in Parliament

“The Provisional National Government, which took on the task of running the country in the most difficult of times, celebrated its first anniversary in Parliament. The ceremony was attended by the Speaker of the National Assembly, government representatives, members of the Federal Control Commission and many prominent figures from public life.”

Pictures of the ceremony in Parliament. Guests with drinks in their hands talking to each other: Árpád Szakasits Árpád, Mátyás Rákosi, Zoltán Tildy, Imre Nagy, Ernő Gerő, Ferenc Nagy, László Rajk, Péter Veres, József Révai, Erik Molnár, Mihály Farkas, Antal Bán, Béla Zsedényi, American and Soviet military officers. Waiters serve drinks and cakes.


Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának első évfordulója a Parlamentben
“Az Ideiglenes Nemzeti kormány, amely a legnehezebb időkben vállalkozott az ország vezetésére, a Parlamentben ünnepelte megalakulásának első évfordulóját. Az ünnepségen megjelent a Nemzetgyűlés elnöke, a kormány képviselői, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjai és a közélet számos kitűnősége.”

Az ünnepség képei a Parlamentben. Vendégek itallal a kezükben beszélgetnek egymással: Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, Tildy Zoltán, Nagy Imre, Gerő Ernő, Nagy Ferenc, Rajk László, Veres Péter, Révai József, Molnár Erik, Farkas Mihály, Bán Antal, Zsedényi Béla, amerikai és szovjet katonatisztek. Pincérek itallalokat és süteményeket szolgálnak fel.



MTI / Magyar Fotó © MTVA

Ferenc Nagy and Mátyás Rákosi face each other. The photo shows the forming of the Ferenc Nagy government on 4 February, 1946. The new Prime Minister held a speech in Parliament. Mátyás Rákosi, as main secretary of the Hungarian Communist Party, became Deputy Prime Minister.
Nagy Ferenc és Rákosi Mátyás néznek szembe egymással. A képen a Nagy Ferenc-kormány megalakulása látható 1946. február 4-én. Az új miniszterelnök beszédet mond a Parlamentben. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkáraként miniszterelnök-helyettes lesz.



Foreign Relations: Washington and Moscow

Külkapcsolatok: Washington és Moszkva


Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Levéltár

Ferenc Nagy shaking hands with U.S. President Harry Truman in Washington on 8 June, 1946. Around them are the members of the Hungarian governmental delegation (from left to right): István Ries, Aladár Szegedy-Maszák, János Gyöngyösi, Mátyás Rákosi. The delegation was partly successful (e.g. return of Hungarian gold reserves and German loot), but the USA did not make serious countesteps against rapidly growing Soviet influence.

Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Levéltár


1946.04.

Ferenc Nagy and his entourage back from the Moscow talks

"President of the Republic Zoltán Tildy and members of the government are waiting for Prime Minister Ferenc Nagy and his entourage at the airport in Mátyásföld, Hungary. [Ferenc Nagy:] "We came back from Moscow with unforgettable impressions. I can say that I cannot find words to express the feeling that fills me when I think back on my visit to Moscow. We were received in Moscow as representatives of a sovereign, independent state. And the negotiations that took place between us, apart from being conducted in the most cordial atmosphere, also brought us serious results. One thing is beyond doubt; this visit has greatly strengthened the good relations between the Soviet Union and Hungary, and the Hungarian public has only one task: to continue to cultivate this friendship."

Nagy Ferenc és kísérete hazaérkezett a moszkvai tárgyalásokról

“A mátyásföldi repülőtéren Tildy Zoltán köztársasági elnök és a kormány tagjai várják a moszkvai tárgyalásokról hazaérkező Nagy Ferenc miniszterelnököt és kíséretét. [Nagy Ferenc:] "Felejthetetlen benyomásokkal jöttünk vissza Moszkvából. Mondhatom, nem találok szavakat annak az érzésnek a kifejezésére, amely eltölt, amikor visszagondolok a moszkvai látogatásra. Úgy fogadtak bennünket Moszkvában, mint egy szabd, független állam képviselőit. És azok a tárgyalások, amelyek közöttünk folytak, amellett, hogy a legszívélyesebb légkörben folytak, komoly eredményeket is hoztak a számunkra. Egy kétségtelen; ez a látogatás a Szovjetunió és Magyarország közötti jó viszonyt nagymértékben megszilárdította, és a magyar közvéleménynek csak egy feladata van, hogy ezt a barátságot ápolja tovább."“

Nagy Ferenc kezet fog Harry Truman amerikai elnökkel Washingtonban 1946. június 8-án. Körülöttük a magyar kormány delegáció tagjai (balról jobbra): Ries István, Szegedy-Maszák Aladár, Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás. A delegáció részben sikeres volt (pl. a magyar aranytartalékok és a német hadizsákmány visszaszolgáltatása ügyében), de az USA nem tett komoly lépéseket a vészesen növekvő szovjet befolyás ellen.


1946.06.

Hungarian government delegation to Washington
"A Hungarian government delegation has departed from Mátyásföld Airport for Washington, D.C., to hold political and economic discussions on topical issues. Prime Minister Ferenc Nagy, Minister of State Mátyás Rákosi, Foreign Minister János Gyöngyösi and Minister of Justice István Ries travelled to the American capital to raise Hungarian problems directly with the Anglo-Saxon powers."


Magyar kormányküldöttség indult Washingtonba

“A Mátyásföldi repülőtérről magyar kormányküldöttség indult Washingtonba, hogy politikai és gazdasági természetű megbeszéléseket folytassanak a legidőszerűbb kérdésekről. Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás államminiszter, Gyöngyösi János külügyminiszter és Ries István igazságügy miniszter utaztak el az amerikai fővárosba, hogy az angolszász nagyhatalmak előtt közvetlenül is felvessék a magyar problémákat.“




1946.07.

Our foreign government delegation has arrived home

"Representatives of the Hungarian political and diplomatic life attended the reception of our government delegation returning from abroad at the Mátyásföld airport. As a result of the negotiations, Hungary will get back the gold reserves that the Germans had taken abroad, which is of decisive importance for the establishment of our economic position."

Hazaérkezett külföldi kormányküldöttségünk

“Külföldről hazaérkező kormányküldöttségünk fogadására a Mátyásföldi repülőtéren megjelentek a magyar politikai és diplomáciai élet képviselői. A tárgyalások eredményeként Magyarország visszakapja a németek által külföldre hurcolt aranykészletét, aminek gazdasági helyzetünk megalapozása szempontjából döntő jelentősége van.“



1946.08.

Ferenc Nagy at the Independent Smallholders' Party's rally in Bicske

"In Bicske, the Independent Smallholders' Party held a rally attended by Prime Minister Ferenc Nagy, the party's president. The Prime Minister spoke about the terms of the Hungarian peace treaty. "Let none of our neighbours make any brutal demands against us," he said, "which would paralyse the Hungarian people's chances of life. It is our historical destiny and our vocation to play a role in the life of the peoples of Europe, even at the cost of our own suffering."


Nagy Ferenc a Független Kisgazdapárt bicskei nagygyűlésén

“Bicskén, a Független Kisgazdapárt nagygyűlést tartott, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök, a párt elnöke is megjelent. A miniszterelnök a magyar békeszerződés feltételeiről beszélt. "Egyik szomszédunk se állítson fel velünk szemben olyan brutális követelést, - mondotta többek közt - amely a magyar nép életlehetőségeit bénítaná meg. Történelmi sorsunk és hivatásunk, hogy saját szenvedéseink árán is szerepet töltsünk be az európai népek életében."”

1947.07.

Mátyás Rákosi at the Grand Assembly in Bugac

"Deputy Prime Minister Mátyás Rákosi visited the people of the wastelands, the new farmers of the farms, on his trip to the Lowlands, so that he could, on the basis of his direct experience, come to the aid of the workers of the land. At the Bugac People's Assembly, Rákosi promised that the levy would be abolished depending on the harvest results. He also demanded that farmers with less than 25 acres be exempted from the property tax. He spoke of the deterrent example of Ferenc Nagy, who had betrayed his own kind. He stressed that the future of the country would be built by an alliance of workers and peasants."

Rákosi Mátyás a bugaci nagygyűlésen
 
“A puszták népét, a tanyák új gazdáit látogatta meg alföldi útján Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettes, hogy közvetlen tapasztalatai alapján siethessen a föld dolgozóinak segítségére. A bugaci népgyűlésen megígérte Rákosi, hogy a beszolgáltatást a terméseredményektől függően megszüntetik. Azt is követelte, hogy a 25 holdon aluli gazdákat mentesítsék a vagyondézsma alól. Beszélt a saját fajtáját eláruló Nagy Ferenc elrettentő példájáról. Hangsúlyozta, hogy az ország jövőjét a munkások és parasztok szövetsége építi fel.”



Ferenc Nagy in Exile

Nagy Ferenc száműzetésben


Life Magazine, 1948.02.28.

Ferenc Nagy in exile working on his own dairy farm in Herndon, Virginia, USA.

Nagy Ferenc száműzetése alatt saját tejfarmján dolgozik Herndonban, Virginiában (USA).





British Pathé

Ferenc Nagy arrives in the United Kingdom and later in the United States of America in 1947.

Nagy Ferenc megérkezik az Egyesült Királyságba és később az Amerikai Egyesült Államokba 1947-ben.

Life Magazine, 1948.02.28.



Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Memories from home. Photo sent by István Pap for Ferenc Nagy from Scheveningen (The Hague, The Netherlands) to Herndon on 16 July 1948. The photo depicts Ferenc Nagy. Text: “These sort of things could obviously be sold even in America – until we can't do better than "selling parsley”. Greetings with love, István Pap"
Emlékek otthonról. Fotó Pap Istvántól Ferenc Nagy számára Scheveningenből (Hága, Hollandia) Herndonba 1948. július 16-án. A képen Nagy Ferenc. Szöveg: “Ilyesmit nyilván még Amerikában is el lehetne adni – amíg nem tehetünk okosabbat, minthogy “petrezselymet árulunk”. Szeretettel köszönt, Pap István”



Anti-Communist Refugee Organizations

Antikommunista menekültek szervezetei



Immigration History Research Center, University of Minnesota. Courtesy of Martin Nekola.

A dinner celebration ofthe Council of Free Czechoslovakia in New York on 9 July, 1952.
A Szabad Csehszlovákia Tanácsának ünnepi vacsorája New Yorkban 1952. július 9-én.





Immigration History Research Center, University of Minnesota. Courtesy of Martin Nekola.

“Soviet Empire” exhibition organized by the Assembly of Captive European Nations at Grand Central Station in New York, 1958.
A Rab Európai Nemzetek Szövetsége által rendezett  „Szovjet Birodalom” kiállítás New Yorkban a központi vasútállomásnál 1958-ban.


Immigration History Research Center, University of Minnesota. Courtesy of Martin Nekola.

Emblem of the Assembly of Captive European Nations.

A Rab Európai Nemzetek Szövetségének emblémája.



“Free nations: don’t let the U.N.-convicted Soviet agressors, who have enslaved our countries, pose as champions of national freedom. The peoples of Albania, Estonia, Lithuania, Bulgaria, Hungary, Poland, Czechoslovakia, Latvia, Romania. The Assembly of Captive European Nations.”
“Szabad nemzetek: ne hagyjátok az ENSZ által elítélt szovjet agresszorokat, akik rabbá tették országainkat, hogy a nemzeti szabadság bajnokaiként tetszelegjenek. Albánia, Észtország, Litvánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Lettország, Románia népei. A Rab Európai Nemzetek Szövetsége.”



ACEN News, courtesy of Anna Mazurkiewicz

Various giant posters of the Assembly of Captive European Nations showcased during Captive Nations Weeks in the late 1950s and the 1960s.
Különböző óriásposzterek a Rab Európai Nemzetek Szövetsége készítésében, amelyeket a Rab Nemzetek Hete alkalmával helyeztek ki az 1950-es évek végén és az 1960-as évek során.


Unidentified slide, courtesy of David Murray (flickr: Dave’s old slides)

First Avenue in New York, opposite the United Nations headquarters, 1961. The words on the billboard read: "UN: to build peace – raze wall of shame and Iron Curtain".
First Avenue New Yorkban, az ENSZ központjával szemben, 1961. Az óriásposzteren: “ENSZ: a béke építéséhez – le kell rombolni a szégyen falát és a vasfüggönyt.”









Life Magazine, 1960

“U.N.: Condemn Soviet Colonialism. N. Khruschev in Indonesia February 1960. “We feel bound by close ties to the colonial peoples...””
“ENSZ: ítélje el a szovjet kolonializmust. N. Hruscsov Indonéziában 1960 februárban. “szoros kötelékben érezzük magunkat a gyarmati népekkel”.”


Soviet colonialism


Zoltán Ginelli



The end of the war also led to the crumbling of great colonial empires. The newly gained independence of Asian countries and accelerating decolonization in Africa provided opportunities for Hungarian refugees to find new allies. The various Pan-African and Afro-Asian conferences in previous decades now led to a new Afro-Asian alliance of postcolonial countries representing 54% of the world’s population to organize a milestone meeting about organizing Afro-Asian cooperation against colonialism and neocolonialism: the Bandung Conference in Indonesia in 1955. This was a decisive step towards establishing against Soviet and American influence the Non-Aligned Movement, which was later formally joined by Yugoslavia in the 1961 Non-Aligned Conference in Belgrade. In Bandung, Indian leader Nehru sought to include communist China, which caused discontent. The world was watching: although the USA, the Soviet Union and Eastern Bloc communist satellites did not attend, all sought to manipulate the definition of colonialism and which side the new postcolonial world will stand.

Prior to the conference, Ferenc Nagy, funded by the CIA-funded Free Asia Foundation, embarked on a South Asian tour in 1954 to persuade representatives and diplomats of the postcolonial countries to include “Soviet colonialism” in their general critique of colonialism at the Bandung conference. Backed by the USA, Ferenc Nagy successfully popularised this line of critique in the International Peasant Union and the Assembly of Captive European Nations. Between 1954 and 1955, Nagy toured parts of Asia, including India, Japan, Pakistan, the Philippines, Hong Kong, Thailand, Burma, and Ceylon, and spoke with the ambassadors of various other non-European countries, in order to manipulate the outcome of the first conference of postcolonial countries in Bandung.

Eventually, Nagy was successful. During his Asian trip, he emphasised the need for enlightening propaganda on Soviet communism and gave various speeches on “Russian colonialism in Europe”, which was met positively by local politicians and was extensively covered by local newspapers. Many Asian postcolonial countries – some with a majority of religious, mainly Muslim populations – feared Soviet and Chinese communist expansion, and the Hungarian intervention convinced them to put forth the critique against “Soviet colonialism” – causing great surprise and panic in the socialist bloc. As Nagy argued,

“I used the anti-colonialist sentiment to present the Soviet Union as the most brutal colonial power, which colonised ten countries at a time when the Western powers freed more than ten countries from colonialism. In all meetings and press conferences I claimed that India should also include the liberation of Eastern European countries in the fight against colonialism. (…)

The people’s right to sovereignty means the disintegration of colonialism and imperialism. The Asian and African nations would make a serious mistake, if they only demanded the liberation of the old colonies, but not the new communist colonialism. The old colonialism is currently being disposed. After the war, decolonization liberated 600 million people.

But why did decolonization stop? Because on the other hand the Soviet colonized 100 million European people. The most important requirement of the annihilation of old colonies is the disintegration of Soviet colonies. This view must clearly come out from the Bandung resolution, because otherwise the resolution against colonialism would become unreal.”

Szovjet kolonializmus


Ginelli Zoltán



A világháború vége a nagy gyarmatbirodalmak összeomlásához is elvezetett. Az ázsiai országok újonnan elnyert függetlensége és az afrikai dekolonizáció felgyorsulása pedig lehetőséget adott a magyar menekültek számára, hogy új szövetségesekre találjanak. A korábbi évtizedek pánafrikai és afroázsiai konferenciái most elvezettek oda, hogy a világ népességének 54%-át képviselő afroázsiai posztkoloniális országok vezetői szövetségre léptek, és a kolonializmus és újkolonializmus elleni afroázsiai együttműködés érdekében egy mérföldkövet jelentő találkozót hívtak össze: az 1955-ös bandungi konferenciát Indonéziában. Ez döntő lépés volt a Szovjetunióval és az USA-val szembeni El Nem Kötelezettek Mozgalmának létrehozása felé, amelyhez később Jugoszlávia hivatalosan is csatlakozott az 1961-es belgrádi El Nem Kötelezettek Konferenciáján. Bandungban Nehru indiai elnök a kommunista Kína bevonására törekedett, ami sokakban elégedetlenséget váltott ki. A világ figyelt: bár az USA, a Szovjetunió és a keleti blokk kommunista szatellitjei nem vettek részt a konferencián, mindannyian igyekeztek manipulálni a gyarmatosítás definícióját, és azt, hogy az új posztkoloniális világ melyik oldalra álljon.

A konferenciát megelőzően Nagy Ferenc a CIA által finanszírozott Szabad Ázsia Alapítvány támogatásával 1954-ben dél-ázsiai körútra indult, hogy a bandungi konferencián meggyőzze a posztkoloniális országok képviselőit és diplomatáit, hogy a "szovjet gyarmatosítást" is vegyék bele a gyarmatosítás általános kritikájába. Az USA támogatásával Nagy Ferenc sikeresen népszerűsítette ezt a kritikai irányvonalat a Nemzetközi Parasztszövetségben és a Rab Európai Nemzetek Szövetségében. 1954 és 1955 között Nagy bejárta Ázsia egyes részeit, többek között Indiát, Japánt, Pakisztánt, a Fülöp-szigeteket, Hongkongot, Thaiföldet, Burmát és Ceylont, és számos más nem európai ország nagykövetével beszélt, hogy manipulálja a posztkoloniális országok első bandungi konferenciájának eredményét.

Nagy végül sikerrel járt. Ázsiai útja során hangsúlyozta a szovjet kommunizmusról szóló felvilágosító propaganda szükségességét, és különböző beszédeket tartott az "orosz gyarmatosításról Európában", amit a helyi politikusok pozitívan fogadtak, és a helyi újságok is széles körben foglalkoztak vele. Számos ázsiai posztkoloniális ország – némelyikük vallásos, főleg muszlim többségű lakossággal – tartott a szovjet és kínai kommunista terjeszkedéstől, és a magyar beavatkozás egyeseket meggyőzte arról, hogy megfogalmazzák a "szovjet gyarmatosítás" elleni kritikát, amely óriási meglepetést és pánikot keltett a szocialista blokkban. Nagy Ferenc így érvelt:

"Az antikolonialista hangulatot arra használtam fel, hogy a Szovjetuniót a legbrutálisabb gyarmatosító hatalomnak mutassam be, amely tíz országot gyarmatosított akkor, amikor a nyugati hatalmak több mint tíz országot szabadítottak fel a gyarmatosítás alól. Minden találkozón és sajtótájékoztatón azt állítottam, hogy Indiának a gyarmatosítás elleni harcba be kell vonnia a kelet-európai országok felszabadítását is. (...)

A népek szuverenitáshoz való joga a gyarmatosítás és az imperializmus felbomlását jelenti. Az ázsiai és afrikai nemzetek súlyos hibát követnének el, ha csak a régi gyarmatok felszabadítását követelnék, de az új kommunista gyarmatosítást nem. A régi gyarmatosítást jelenleg is felszámolják. A háború után a dekolonizáció 600 millió embert szabadított fel.

De miért állt le a dekolonizáció? Mert a másik oldalon a szovjet gyarmatosított 100 millió európai embert. A régi gyarmatok felszámolásának legfontosabb feltétele a szovjet gyarmatok felbomlása. Ennek a nézetnek világosan ki kell derülnie a bandungi határozatból, mert különben a gyarmatosítás elleni határozat irreálissá válik".






From peasant politician to statesman:
A memorial programme about Prime Minister Ferenc Nagy

MTV1, 1994.06.11.
Full movie: www.youtube.com/watch?v=3lu7FAw8nL8


Speakers: Bálint Török, Vince Vörös representative, László Kovács representative, Géza Cserney Deputy Head of Foreign Affairs Department, István Csicsery-Rónay Head of Foreign Affairs Department, Endre Mistéth minister.

The sole owner of the video footage is MTVA, user is Csorba Győző Library (Pécs).
A parasztpolitikusból lett államférfi:
Emlékműsor Nagy Ferenc miniszterelnökről

MTV1, 1994.06.11.
Teljes film: www.youtube.com/watch?v=3lu7FAw8nL8


Emlékeznek: Török Bálint, Vörös Vince képviselő, Kovács László képviselő, Cserenyey Géza külügyi osztályvezető-helyettes, Csicsery-Rónay Isván külügyi osztályvezető, Mistéth Endre miniszter.

A videofelvétel kizárólagos tulajdonosa az MTVA, felhasználója a Csorba Győző Könyvtár (Pécs).




Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Resolution accepted at Bandung in 1955.

“We, the free nations of Asia and Africa, assembled in Bandung, submit that the peoples of the world are endowed with the right of self-determination. Therefore, we unqualifiedly condemn colonialism, old and new, and all other forms of imperialism as contrary to man’s right to independencs and as obstacles to world peace. We hold to be vital the need for political self-expression by all peoples, irrespective of race or creed, now oppressed or exploited whether they be victims of territorial expansion, armed aggression, ideological infiltration, or violations of international agreements.”

A Bandungban 1955-ben elfogadott nyilatkozat.

“Mi, Ázsia és Afrika Bandungban összegyűlt szabad nemzetei, kijelentjük, hogy a világ népei az önrendelkezés jogával rendelkeznek. Emiatt fenntartás nélkül elítéljük a régi és az új gyarmatosítást és az imperializmus minden egyéb formáját, mert ellentétesek az ember függetlenséghez való jogával és akadályozzák a világbékét.
Létfontosságúnak tartjuk a politikai önkifejezés szükségességét, fajra vagy hitvallásra való tekintet nélkül minden nép számára, amely jelenleg elnyomott vagy kizsákmányolt, akár a területi terjeszkedés, akár a fegyveres erőszak, akár az ideológiai beszivárgás, akár a nemzetközi megállapodások megsértésének az áldozatai.”



National Archives of the Republic of Indonesia / Indonéz Köztársaság Nemzeti Archívuma (ARSIP Nacional Republik Indonesia)

Film created in 2014 to present the archival materials from the Asian-African Conference Archives.

A film 2014-ben készült azért, hogy bemutassa az Afroázsiai Konferencia Levéltárának gyűjteményét.


Timescape Indonesia

Indonesian President Sukarno giving his opening speech at the Bandung Conference on 18 April, 1955.


Indonézia elnöke, Sukarno megnyitja a bandungi konferenciát 1955. április 18-án.

→ Read the complete speech here.
→ Olvasd el a teljes beszédet itt.



Ceylonese Prime Minister Sir John Kotelawala’s (1895–1980) intervention on “Soviet colonialism” at the Bandung Conference:
“There is another form of colonialism, however about which many of us represented here are perhaps less clear in our minds and to which some of us would perhaps not agree to apply the term colonialism at all. Think, for example, of those satellite States under Communist domination in Central and Eastern Europe, of Hungary, Rumania, Bulgaria, Albania, Czechoslovakia, Latvia, Lithuania, Estonia, and Poland. Are not these colonies as much as any of the colonial territories in Africa or Asia? And if we are united in our opposition to colonialism, should it not be our duty openly to declare our opposition to Soviet colonialism as much as to Western imperialism?”


Sir John Kotelawala (1895–1980) ceyloni miniszterelnök intervenciója a “szovjet kolonializmusról” a bandunig konferencián:

"Van azonban a gyarmatosításnak egy másik formája is, amellyel kapcsolatban sokan közülünk, akiket itt képviselünk, talán kevésbé vagyunk tisztában, és amelyre néhányan talán nem is értünk egyet a gyarmatosítás kifejezéssel. Gondoljunk például a kommunista uralom alatt álló közép- és kelet-európai szatellitállamokra, Magyarországra, Romániára, Bulgáriára, Albániára, Csehszlovákiára, Lettországra, Litvániára, Észtországra és Lengyelországra. Ezek nem ugyanolyan gyarmatok, mint bármelyik afrikai vagy ázsiai gyarmati terület? És ha egységesen ellenezzük a gyarmatosítást, nem lenne-e kötelességünk nyíltan kinyilvánítani a szovjet gyarmatosítással szembeni ellenállásunkat éppúgy, mint a nyugati imperializmussal szemben?"
British Pathé

American newsreel on the Bandung Conference, providing a Western propagandistic view of the conference.


“At the Afro-Asian Conference, in another surprising development, Communist China’s Zhou Enlai proposes, then all but rejects talks on the Formosa crisis. 29 nations with a population more than 1 billion 400 million persons attend the historic conference in Indonesia’s capital city of Bandung. Premier Nasser heads the Egyptian group. Indonesia’s delegate is one of the four so-called neutralists present. Along with India’s Nehru, Burma’s U Nu, and Ceylon’s Sir John Kotelawala, who attacks a tempted red domination of Asia, incurring Zhou’s anger. The Philippine’s General Romulo denounces communism as super-barbarism. And the West scores a victory at the Bandung Conference.”

Az amerikai híradó a bandungi konferenciáról a nyugati propagandának megfelelő olvasatot adott.

“Az afroázsiai konferencián egy másik meglepő fejlemény, hogy a kommunista kínai Csou-enlaj először tárgyalásokat javasol, majd szinte teljesen elutasította a Formosa-válságról szóló tárgyalásokat. Az Indonézia fővárosában, Bandungban megrendezett történelmi jelentőségű konferencián 29 ország több mint 1 milliárd 400 millió fős lakossága képviselteti magát. Nasszer miniszterelnök vezeti az egyiptomi csoportot. Indonézia küldöttje egyike a négy jelenlévő úgynevezett semleges országnak. Az indiai Nehru, a burmai U Nu és a ceyloni Sir John Kotelawala mellett, aki az Ázsia feletti vörös uralom kísértését támadja, kiváltotta ezzel Csou haragját. A Fülöp-szigeteki Romulo tábornok elítéli a kommunizmust, mint szuperbarbarizmust. A Nyugat pedig győzelmet arat a bandungi konferencián."



The New York Times, 24 April, 1955
Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.


“The Decline of Western Colonialism and the Expansion of Communism since 1939. Western colonialism and the “new colonialism” of the Communists were major topics of discussion last week at the Asian-African Conference at Bandung, Indonesia.”

Dark: liberated from colonial rule by the West since 1939. Cross-hatching: taken over by Communists since 1939. Vertical hatching: still under Western colonial rule.
Diagonal hatching: U.S.S.R.
“A nyugati kolonializmus hanyatlása és a kommunizmus terjeszkedése 1939 óta. A nyugati kolonializmus és a kommunisták “új kolonializmusa” központi témák voltak múlt héten az indonéziai Bandungban tartott afroázsiai konferencián.”

Sötét: a nyugati gyarmati uralom által felszabadítva 1939 óta. Keresztvonalazás: a kommunisták által elfoglalva 1939 óta. Függőleges vonalazás: továbbra is nyugati gyarmati uralom alatt. Átlós vonalazás: Szovjetunió.
< The New York Times, 24 April, 1955

American propaganda about the Bandung Conference.

A bandungi konferenciára vonatkozó amerikai propaganda.
 

Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives. Courtesy of Indian Book Depot.

The travel itinerary of Ferenc Nagy and his assistant, Mihály Hőgye for their 1954 Asian trip.
Nagy Ferenc és asszisztense, Hőgye Mihály 1954-es ázsiai körútjának utazási menetrendje.


Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives. Courtesy of Indian Book Depot.

Map of the Republics of India and Pakistan, previously owned by Ferenc Nagy. He used this map to plan his 3-month round-trip in the region to influence through his concept of “Soviet colonialism” the 1955 Bandung Conference of Afro-Asian postcolonial countries.
Az Indiai és a Pakisztáni Köztársaság térképe, Nagy Ferenc tulajdona volt. Ezt a térképet használta, hogy megtervezze 3 hónapos körútját a térségben, hogy a “szovjet kolonializmus” gondolatával befolyásolja az 1955-ben Bandungban megrendezett afroázsiai posztkoloniális országok konferenciáját.


The Daily Mirror, Manila, 1955.03.21.
Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

“Vice President-Foreign Secretary Carlos P. Garcia (right) welcomes former Hungarian Premier Ferenc Nagy (left) during the latter’s courtesy call this morning. Looking on is Jose Estrada, chief protocol officer of the foreign office. The former Hungarian leader, now in exile, is on a brief visit in Manila. He was ousted from the premiership when Communists took over his country and since then has been living in exile in the United States where he is now an executive of the International Peasants Union in New York. Nagy arrived in Manila last week with his daughter, Julia.”
“Carlos P. Garcia külügyminiszter-helyettes (jobbra) üdvözli Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnököt (balra), aki ma délelőtt udvariassági látogatáson vett részt. Mellette Jose Estrada, a külügyminisztérium protokollfőnöke. A jelenleg száműzetésben élő volt magyar vezető rövid látogatáson tartózkodik Manilában. Nagyot akkor taszították el a miniszterelnökségből, amikor a kommunisták átvették a hatalmat hazájában, és azóta száműzetésben él az Egyesült Államokban, ahol jelenleg a New York-i Nemzetközi Parasztszövetség vezetője. Nag
y a múlt héten érkezett Manilába lányával, Juliával.”




The Evening News, Manila, 1955.03.22. >
Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

On his second, 1955 Asian trip Ferenc Nagy was accompanied by his eldest daughter, Júlia.

1955-ös, második útja alkalmával Nagy Ferencet nagyobbik lánya, Júlia is elkísérte.



The Daily Mirror, Manila, 1955.03.17. v
Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.




New Delhi Times, 1954
Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.


“The former Prime Minister of Hungary, Mr. M. [F.] Nagy (left) who is Vice-President of the International Peasants Union, with a colleague on arrival at Palan airport, New Delhi, on Wednesday. He will stay for about six weeks in India on the invitation of Prof. Ranga.”

“Magyarország volt miniszterelnöke és a Nemzetközi Parasztszövetség alelnöke, Nagy F. (balra), egy kollégájával az érkezéskor az Új-Delhi-i Palan repülőtéren szerdán. Ranga professzor meghívására mintegy hat hétig tartózkodik Indiában.”







< Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

The public statement of Ferenc Nagy on “communist colonialism” on 23 April, 1955, at the end of the Bandung conference.

Nagy Ferenc nyilatkozata a “kommunista kolonializmusról” 1955. április 23-án, a bandungi konferencia végén.

Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Telegram from Ferenc Nagy to his assistant Béla Bokor in 1955 after the Bandung Conference.

Távirat Nagy Ferenctől asszisztensének, Bokor Bélának 1955-ben, a bandungi konferencia után:


„Kérek minden nemzeti és nemzetközi száműzött szervezetet, hogy a nevemben azonnal küldjenek táviratot Sir John Kotelawala ceyloni miniszterelnöknek Bandung C/O Afro-ázsiai Konferencia, amelyben kifejezik hálájukat azért, hogy a kelet-európai nemzetek sorsáról a többi gyarmattal együtt beszélt.”



Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

The telegram of former Hungarian Prime Minister Ferenc Nagy to the Bandung conference participant Mohammed Ali Pakistani Prime Minister. He sent similar messages to all the other Asian participant countries’ leaders.

Ferenc Nagy jogfosztott magyar miniszterelnök távirata a bandungi konferencián résztvevő Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnök számára. Hasonló üzenetet küldött ki a többi ázsiai résztvevő ország vezetője számára.


„Elnyomott népem, valamint a többi közép- és kelet-európai szovjet gyarmat népe nevében szeretném kifejezni legmélyebb hálámat Excellenciádnak a gyarmatosítás mint átfogó probléma kezelésére tett erőfeszítéseiért. Tisztelettel kérem Excellenciádat, hogy támogassa Sir John Kotelawala elméletét az ENSZ gyarmatok feletti gyámságáról és ennek az elméletnek a kiterjesztését a gyarmatokra és ennek az elméletnek a kiterjesztését a szovjet gyarmatokra, amelyek szabadsága bármikor helyreállítható lenne szabad választásokkal, nemzetközi felügyelet mellett. Ezeknek a népeknek a sorsa az Önök ügyes kezében lehet.”

Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

In 1954 and 1955, Ferenc Nagy made two long round-trips in South Asia to influence the 1955 conference of Afro-Asian post-colonial countries in Bandung with the idea of "Soviet colonialism". This is a telegram from the former Hungarian Prime Minister to Sir John Kotelawala, Prime Minister of Ceylon, who spoke at the Bandung conference.


1954-ben és 1955-ben Nagy Ferenc két hosszú dél-ázsiai körutat tett, hogy a „szovjet kolonializmus” gondolatával befolyásolja az 1955-ben Bandungban megrendezett afroázsiai posztkoloniális országok konferenciáját. A jogfosrztott magyar miniszterelnök távirata a bandungi konferencián felszólaló Sir John Kotelawala ceyloni miniszterelnök számára:

„Elnyomott népem, valamint a többi közép- és kelet-európai szovjet gyarmat népe nevében szeretném kifejezni legmélyebb hálámat Excellenciád bátor és bölcs kezdeményezéséért, hogy a gyarmatosítással mint átfogó problémával foglalkozik. Támogatom az Ön elméletét az ENSZ gyámságáról a gyarmatosítás alól felszabadítandó népek felett, és tisztelettel kérem Önt és kollégáit, hogy ezt az elméletet terjesszék ki a szovjet gyarmatokra is. Esetükben a nemzetközi felügyelet alatt tartott szabad választások elegendőek lennének a szabadságuk helyreállításához. Üdvözlöm Excellenciádat, mint az elnyomott népek ügyének igazi bajnokát a világon mindenütt.”



< Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Soviet Colonization in Eastern Europe. An appeal to the UN in 1958 by Ferenc Nagy, compiled as a result of Soviet military intervention in the 1956 Hungarian revolution.


Szovjet gyarmatosítás Kelet-Európában. Egy felhívás az ENSZ számára Nagy Ferenctől 1958-ban, összeállítva az 1956-os magyar forradalom elleni szovjet katonai beavatkozás következményeként.

Tartalomjegyzék:
A kommunista hatalom hiánya
    Kommunista hatalom a háborúk között
    Háború utáni demokratikus erők A szovjet beavatkozás
    A moszkvai csoportok
    A kommunista erők stabilizálása
    A közvetlen orosz beavatkozás
Szovjet gyarmatosítás
    Külképviselet külpolitika nélkül
    Új gyarmati alkotmány: népi demokrácia    
    A szovjet rendőrbirodalom
    Gyarmati gazdaság
    A gyarmati munkaerő kizsákmányolása  
    Orosz kulturális uralom
    Az új gyarmatok hadseregei


Asia Trips – Bandung Conference – Statements in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Notes of Ferenc Nagy:

“What comes after Bandung?
1. Not show resentment.
2. Assure Asia and Africa of the fullest friendship.
3. Show that America has taken upon itself the support for underdeveloped peoples.
4. Generous economic aid. Involve private organizations. 5. State support for private enterprises.
6. The fullest guarantee of independence for aided countries.
7. Cautious but radical democratisation of allied countries.
8. Fight against colonialism.”
Nagy Ferenc jegyzetei:

“Mi lesz Bandung után?
1. Nem mutatni sértődöttséget 2. Biztosítani Ázsiát és Afrikát a legteljesebb barátságról
3. Kimutatni, hogy Amerika magára vette az elmaradott népek gondját.
4. Nagyvonalú gazdasági segély. Privát organizációk bekapcsolása.
5. Privát vállalkozások állami támogatása. 6. A legteljesebb garancia a támogatott országok függetlenségére.
7. A szövetséges országok óvatos, de radikális demokratizálása.
8. Harc a kolonializmus ellen.”





Subject Files – Asia Trip, Japan in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 59. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives. >

The program leaflet of the conference.


A konferencia programfüzete.

< Subject Files – Asia Trip, Japan in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 60. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

The invitation of the lecture of Ferenc Nagy and his travel companion, Mihály Hőgye, when he was taking a tour in Japan on 2–4 May, 1954 on the occasion of his visit to the Conference of Non-Members of the United Nations in Tokyo.

Nagy Ferenc és útitársa, Hőgye Mihály japán előadásának beharangozója, amikor 1954. május 2. és 4. között körutat tettek Japánban az Egyesült Nemzetek Szövetségében Tagság Nélküliek szervezet tokiói konferenciájának látogatása alkalmából.







Subject Files – Asia Trip, Japan in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 60. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Letter from Ferenc Nagy to Bernard Yarrow (1899–1973), Vice President of the Free Europe Committee, who helped him with resources and intelligence during his third Asian trip.
Nagy Ferenc levele Bernard Yarrow-nak (1899–1973), a Szabad Európa Bizottság alelnökének, aki harmadik ázsiai útja során forrásokkal és hírszerzéssel segítette őt.


“Dear Mr. Yarrow,

Returning from m third Asian journey, I wish to thank you very warmly for the efficient help granted me by the Free Europe Committee. As you know, before leaving this country, I wrote a documentary book in which I proved that the Central and Eastern European countries are nothing but colonies of the Soviet Union and that Communist colonialism threatens the liberty and independence of Asian nations. In order to compile this book, the Free Europe Committee, on your advice, was kind enough to put at my dispocal Mr. Stephen Csicsery Ronay from the Hungarian research group and Mr. Frederic Pisky-Schmidt from the Mid-European Studies Center. Their ceaseless work, carried on day and night, made it possible for the book to be finished two weeks before my departure, and I was able to present it to all the Asian statesmen I dealt with in connection with the Bandung Conference and to the entire Asian, as well as African, press.

Please convey my thanks to Mr. Walker and Mr. Holmes and to all the other heads of the Free Europe Committee.

Sincerely yours,
Ferenc Nagy”
„Kedves Mr. Yarrow,

Harmadik ázsiai utamról visszatérve, nagyon melegen szeretném megköszönni a Szabad Európa Bizottság által nyújtott hatékony segítséget. Mint tudja, mielőtt elhagytam ezt az országot, írtam egy dokumentumkönyvet, amelyben bebizonyítottam, hogy a közép- és kelet-európai országok nem mások, mint a Szovjetunió gyarmatai, és hogy a kommunista gyarmatosítás veszélyezteti az ázsiai nemzetek szabadságát és függetlenségét. E könyv összeállítása érdekében a Szabad Európa Bizottság az Ön tanácsára volt olyan kedves, hogy rendelkezésemre bocsátotta Csicsery-Rónay Istvánt a magyar kutatócsoportból és Frederic Pisky-Schmidt urat a Közép-európai Tanulmányok Központjából. Éjjel-nappal végzett szüntelen munkájuk lehetővé tette, hogy a könyv két héttel az elutazásom előtt elkészüljön, és hogy bemutathassam azt az összes ázsiai államférfinak, akikkel a bandungi konferenciával kapcsolatban tárgyaltam, valamint a teljes ázsiai és afrikai sajtónak.

Kérem, tolmácsolja köszönetemet Walker úrnak és Holmes úrnak, valamint a Szabad Európa Bizottság többi vezetőjének.

Őszinte tisztelettel,
Nagy Ferenc”








Globalizing Hungarian Village Research


Zoltán Ginelli



Hungarian anti-communist refugee experts worked as reform advisors in the Global South in order to counter global communism with the support of the U.S. government. Nagy continued with fellow Hungarians to lobby in the International Peasant Union and use his authenticity as a symbolic leader of the Hungarian peasant movement to advise non-European postcolonial governments and – through prepared reports and propaganda documents – share the Hungarian experience of colonial subjugation and agrarian reform. Nagy planned to establish a village research center to be operated by Eastern Europeans.

“Between the two world wars in Hungary – and in lesser part in other Eastern European countries – significant work was carried out in village research. (...) After the Second World War, the experiences of the village researchers proved very valuable for creating the program of the new democratic government.

As a result of my three Asian trips, my opinion is that it would be appropriate to organize an international group from intelligent, young Eastern European refugees [6–8 people], which after careful preparation would be commissioned to visit Asian countries, study problems on the spot, and write detailed reports about their experiences.

The study work should take place in the following Asian countries: India, Burma, Pakistan, Ceylon, Indonesia and the former Indochinese states. (...)

I would direct the work of this group myself.”


He was not alone with this trajectory. The folk writer and peasant movement politician Imre Kovács was driven by similar motives when taking a South Asian trip in 1958 to Jakarta, Singapore, Colombo, India, Bali, Hong Kong, Bangkok, Beirut, and later in 1960 to South America. He summarized his personal and professional experiences in his “village research” travel diaries.

The discourse of “Soviet colonialism” and the anti-colonial trajectories of Hungarian refugees were also taken up by the Hungarian anti-communist diaspora in Latin America, which community was strengthened by a new wave of refugees – consisting mostly of intellectuals – after the Soviets crushed the 1956 revolution in Hungary. Eastern European refugees bombarded the United Nations with pleas to sanction communist countries and started to build a global network. In 1959, the Assembly of Captive European Nations toured in South America to persuade local governments and to organize the Eastern European diaspora against global communism. Ferenc Nagy and Imre Kovács, formerly associated with the Peasant Party and the People's Movement in Hungary, sought to spread the expertise of Eastern European village studies to South America and Asia.

In 1961, Imre Kovács sought U.S. support to establish a South American research institute, the International Center for Social Research with the aim of developing agrarian reform for Latin American countries in order to counter communism and the "Cuban example". As he recalled,

“I argued that the perspective of Eastern European experts works better in the peculiar relations of Latin America, compared to the North Americans, and their employment would also cost less. Let us recruit refugee Hungarian, Polish, Czech, Bulgarian agronomists, economists, cultural engineers, who could after a short training program acclimatize to the local context and with cooperative governments and begin agrarian reforms.”


Kovács wrote various reports for USA officials and ultimately produced a Report on Agrarian Problems of Latin America (1962, New York) in Spanish and English. At official meetings and conferences, while touring with Catholic priest and refugee politician Béla Varga, Kovács propagated the idea of “Soviet colonialism” and debated with local communists by recalling his interwar political struggles and Hungarian postwar agrarian reform. In his “village research diaries” he drew parallels between the South American and Hungarian agrarian landscapes, rural society and interwar era socio-economic problems:

“I travelled around the continent, and everywhere I saw thirties Hungary: half-feudal society, half-dictatorial governments, large estate system, weak intelligentsia (…). The double-sidedness of politics was also the same: do reforms in a way that the old guard can stay intact.”


A magyar falukutatás globalizálása


Ginelli Zoltán



A magyar antikommunista menekült szakértők a gazdasági reform tanácsadóiként tevékenykedtek a Globális délen, hogy az amerikai kormány támogatását élvezve lépjenek fel a globális kommunizmus ellen. Nagy magyar társaival együtt folytatta lobbitevékenységét a Nemzetközi Parasztunióban (amelynek 1947-ben alapító tagja), és a magyar parasztmozgalom szimbolikus vezetőjeként hitelességét felhasználva adott tanácsokat a nem európai posztkoloniális kormányoknak, és előkészített jelentések és propagandadokumentumok révén osztotta meg az agrárreform és a gyarmati leigázás magyar tapasztalatait. Emellett egy kelet-európaiak által vezetett falukutató központ létrehozását is tervezte.

„A két világháború között Magyarországon - és kisebb részben más kelet-európai országokban - jelentős falukutatási munka folyt. (...) A második világháború után a falukutatók tapasztalatai nagyon értékesnek bizonyultak az új demokratikus kormány programjának megalkotása szempontjából.

Három ázsiai utam eredményeként az a véleményem, hogy intelligens, fiatal kelet-európai menekültekből [6-8 fő] célszerű lenne egy nemzetközi csoportot szervezni, amely gondos előkészítés után megbízást kapna arra, hogy ázsiai országokba látogasson el, a helyszínen tanulmányozza a problémákat, és részletes jelentéseket írjon tapasztalatairól.

A tanulmányi munkára a következő ázsiai országokban kerülne sor: India, Burma, Pakisztán, Ceylon, Indonézia és a volt indokínai államok. (...)

E csoport munkáját én magam irányítanám.”


Az efféle tervekben nem volt egyedül. Kovács Imre népi írót, parasztmozgalmi politikust is hasonló indítékok vezérelték, amikor 1958-ban dél-ázsiai útra indult Jakartába, Szingapúrba, Colombóba, Indiába, Baliba, Hongkongba, Bangkokba, Bejrútba, majd 1960-ban Dél-Amerikába. Személyes és szakmai tapasztalatait "falukutató" útinaplóiban foglalta össze. Nagy Ferenc és Kovács Imre, akik korábban a magyarországi Parasztpárttal és a népi mozgalommal álltak kapcsolatban, a kelet-európai falukutatás szaktudását igyekeztek Dél-Amerikában és Ázsiában terjeszteni.

A "szovjet gyarmatosítás" diskurzusát és a magyar menekültek antikolonialista útkereséseit a latin-amerikai magyar antikommunista diaszpóra is követte, amely közösség az 1956-os magyarországi forradalom szovjet leverése után egy újabb, főként értelmiségiekből álló menekülthullámmal erősödött meg. A kelet-európai menekültek a szocialista országok elleni különféle szankciók kérelmeivel bombázták az ENSZ-t, miközben globális hálózatot is kezdtek kiépíteni. 1959-ben a Rab Európai Nemzetek Szövetsége dél-amerikai körutat körutat, hogy meggyőzze a helyi kormányokat és megszervezze a kelet-európai diaszpórát a globális kommunizmus ellen.

Kovács Imre 1960-ban amerikai támogatást kért egy dél-amerikai kutatóintézet, a Nemzetközi Társadalomkutató Központ (International Center for Social Research) létrehozásához, amelynek célja a latin-amerikai országok agrárreformjának kidolgozása volt a kommunizmus és a “kubai példa” megakadályozása érdekében. Mint visszaemlékezett,

„Azzal érveltem, hogy a kelet-európai szakértők perspektívája jobban működik Latin-Amerika sajátos viszonyai között, mint az észak-amerikaiaké, és alkalmazásuk is kevesebbe kerülne. Toborozzunk menekült magyar, lengyel, cseh, bolgár agronómusokat, közgazdászokat, kultúrmérnököket, akik egy rövid képzési program után akklimatizálódhatnának a helyi viszonyokhoz és a szövetkezeti kormányokkal, és megkezdhetnék az agrárreformokat.”


Kovács különböző jelentéseket írt az USA tisztviselői számára, és végül elkészítette a Vizsgálat Latin-Amerika agrárproblémáiról szóló jelentést (1962, New York) spanyol és angol nyelven. Hivatalos találkozókon és konferenciákon, részben amíg Varga Béla katolikus pappal és menekült politikussal turnézott, Kovács a "szovjet gyarmatosítás" érveit propagálta, illetve a két világháború közötti politikai küzdelmei és a háború utáni magyar agrárreform felidézésével vitatkozott a helyi kommunistákkal. "Falukutató naplóiban" párhuzamot vont a dél-amerikai és a magyar agrártájak, a vidéki társadalom és a két világháború közötti társadalmi-gazdasági problémák között:

„Bejártam a kontinenst, és mindenütt a harmincas évek Magyarországát láttam: félig feudális társadalom, félig diktatórikus kormányok, nagybirtokrendszer, gyenge értelmiség (...). A politika kétarcúsága is ugyanaz volt: úgy csinálj reformokat, hogy a régi gárda megmaradhasson.”





Immigration History Research Center, University of Minnesota. Courtesy of Martin Nekola

Ferenc Nagy in a meeting of the International Peasant Union during his. As a founding member and later vice president and president of the organization (1947), he sought to persuade postcolonial countries and organize a village research movement.
Nagy Ferenc a Nemzetközi Parasztunió egyik ülésén már száműzetése alatt. A szervezet alapító tagjaként (1947), alelnökeként, majd elnökeként igyekezett a posztgyarmati országokat befolyásolni és falukutató mozgalmat szervezni.




Subject Files – Asia Trip, Japan in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 60. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

International Village Study Group

“The attention of the two organised power groups, the Western Alliance and the Soviet Bloc, is turning increasingly towards Asia. For both groups, it is clear that the international Cold War will ultimately be decided by the question of which ideology the free countries of Asia will side with, democracy or communism. Both the West and the Soviets are making great efforts to win Asia's sympathy.

The West has every hope that, with hard work and economic aid, it will eventually set Asia on the road to democracy. But this struggle will be a long one, and the deepest work will have to be done to win. In this work, it is necessary not only to know the thinking of the leaders of government circles, economic and social organizations, but also to know the people, the working masses, workers, peasants and intellectuals. Through our propaganda, enlightenment and economic aid, we can only reach the masses of Asia if we know their daily life, their culture, their religious beliefs and their political outlook.

To acquire this knowledge, a thorough research must be carried out. The research work would be difficult for American sociologists who have never lived in underdevelopment, who have grown up in American civilization and who have never been forced to struggle against the underdevelopment of their people. The research should therefore be done by Eastern European refugees who know what underdevelopment is, who have lived in it and fought against it.

Between the two world wars in Hungary - and to a lesser extent in other Eastern European countries - there was a very profound work of village research. Progressive young writers and sociologists travelled to the villages and in their quite realistic writings presented to the public a hitherto unknown clear picture of the peasantry's popular life, thought and aspirations. More than 20 books on village life were published in Hungary in a few years, and these books contributed greatly to the knowledge of the great village masses by the people of the cities and by the scientific and political world. After my three trips to Asia, I am of the opinion that it would be a good idea to organize an international group of intelligent young refugees from Eastern Europe, whose task would be to travel to the countries of Asia after thorough preparation, to learn about the problems on the spot, and to report their findings in an accurate report. The study should cover the following Asian countries: India, Burma, Pakistan, Ceylon, Indonesia and the former Indo-China states.

The group should study:
1. The standard of agriculture in the village
2. The income of the village people
3. The distribution of landholdings
4. The nutrition, housing and clothing of the village people
5. Village education
6. Public health and medical treatment
7. Religiousness
8. Political awareness
9. Perceptions of freedom
10. The question of the wages of industrial workers
11. The value of real wages
12. The functioning and independence of trade unions
13. The question of urban and rural unemployment
14. The position and perception of the young intelligentsia
15. The perception of the West and Communism and all other questions which are important for a thorough knowledge of the Asiatic peoples.

The group should consist of 6-8 members from refugees from countries in which regular village research has been carried out. The work should be prepared for during the summer and the group should be sent to Asia in September or October to carry out their work on the ground during the winter for about 5-6 months.

I would be responsible for leading the work of the group. This does not mean that I would travel to Asia myself, but only that I would manage the preparatory work, collect the reports, give the necessary instructions while the work is in progress, and finally summarise and evaluate all the experiences for analysis and use.”
Nemzetközi falukutató csoport
„A két szervezett hatalmi csoportnak: a Nyugati Szövetségnek és a Szovjet Blocknak a figyelme állandóan fokozódó mértékben fordul Ázsia felé. Mindkét csoport számára világos, hogy a nemzetközi hidegháborút végül is az a kérdés fogja eldönteni, hogy melyik ideológia mellé állanak Ázsia szabad országai, a demokrácia vagy a kommunizmus mellé. Úgy a nyugat, mint a Szovjet részéről nagy erőfeszítések folynak Ázsia szimpátiájának megnyeréséért.


A Nyugatnak meg van a reménye, hogy komoly munkával és gazdasági segítségekkel végülis a demokrácia útjára állítsa Ázsiát. De ez a küzdelem hosszú lesz és a győzelem érdekében a legmélyrehatóbb munkát kell végezni. Ebben a munkában nemcsak a kormányzati körök, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetinek a gondolkozását kell megismerni, hanem ismerni kell a népet, a dolgozó tömegeket, munkásokat, parasztokat és értelmiségi rétegeket egyaránt. Propagandánkkal, felvilágosító munkánkkal és gazdasági segítségünkkel is csak úgy tudjuk Ázsia tömegeit megközelíteni, hogyha a napi életüket, kultúrájukat, vallási felfogásukat és politikai irnyzatukat megismerjük.

Ezeknek az ismereteknek a megszerzésére alapos kutatómunkát kell végezni. A kutató munka nehéz lenne olyan amerikai szociológusok számára, akik sohasem éltek elmaradottságban, akik az amerikai civilizációban nőttek fel és sohasem kényszerültek arra, hogy népük elmaradottsága ellen küzdjenek. Ezért a kutató munkára olyan kelet-európai menekülteket kellene felkérni, akik tudják mi az elmaradottság, akik maguk is benne éltek és ellene harcoltak.

A két világháború között Magyarországon – kisebb mértékben más keleteurópai országokban is – nagyon mélyen járó falukutató munka folyt. Progresszív fiatal írók és szociológusok bejárták a falvakat és egészen reális írásaikban a közvélemény elé tárták a parasztság népi életének, gondolkodásának és vágyainak az addig ismeretlen tiszta képét. Több mint 20 könyv jelent meg néhány év alatt Magyarországon a falu életéről, és ezek a könyvek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a városok népei és a tudományos és politikai világ megismerjék a nagy falusi tömegeket. A második világháború után a demokratikus kormányzat programjának megalkotásánál nagy segítséget jelentettek a falukutatók tapasztalatai.
Három ázsiai utam után az a véleményem, hogy helyes lenne keleteurópai intelligens fiatal menekültekből egy nemzetközi csoportot szervezni, amelynek az lenne a feladata, hogy alapos előkészület után Ázsia országaiba utazzon, a problémákat a helyszínen megismerje, s tapasztaatairól pontos jelentésben számoljon be.
A tanulmányi munkának ki kellene terjedni a következő ázsiai országokra: India, Burma, Pakistan, Ceylon, Indonézia és a volt Indo-China államok.

A csoportnak tanulmányozni kellene:
1. A falusi mezőgazdálkodás színvonalát
2. A falusi nép jövedelmét
3. A földbirtok megoszlását
4. A falusi nép táplálkozását, lakását és ruházkodását
5. A falusi iskoláztatást
6. A népegészség és orvosi kezelés kérdését
7. A vallásosság kérdését
8. A politikai tájékozottság kérdését
9. A szabadsággal kapcsolatos felfogást
10. Az ipari munkásság bérkérdését
11. A reál bérek értékét
12. A szakszervezetek működését és függetlenségét
13. A városi és falusi munkanélküliség kérdését
14. A fiatal intelligencia helyzetét és felfogását
15. A Nyugatról és Kommunizmusról kialakult felfogást és mindazokat az egyéb kérdéseket, amelyek fontosak az ázsiai  népek alapos ismerete szempontjából.

A csoportnak 6–8 tagjának kellene lenni azoknak az országoknak a menekültjeiből, amely országokban rendszeres falukutató munka folyt. A munkára a nyár folyamán kellene felkészülni, és a csoportot Szeptember vagy Október hónapban kellene Ázsiába küldeni, hogy munkájukat a helyszínen a tél folyamán végezzék mintegy 5–6 hónapon keresztül.

A csoport munkájának vezetését magam vállalnám. Ez nem jelenti azt, hogy magam is Ázsiába utaznám, hanem csupán azt, hogy irányítanám az előkészítő munkát, gyűjteném a jelentéseket, munkaközben is megadnám a szükséges utasításokat, végül pedig az összes tapasztalatokat összefoglalnám és kiértékelném analizálásra és felhasználásra.”




Subject Files – Asia Trip, Japan in Ferenc Nagy Papers, 1941–1979, Box 60. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

During his late 1954, longer stay in India, Ferenc Nagy had the opportunity not onlyto meet with president Nehru, but also tour around various cities and even smaller settlements to give talks about Eastern European, and specifically Hungarian, political experiences and Soviet atrocities, and in addition, his ideas about agrarian reform and the peasant movement. Nagy used his position in the International Peasant Union to connect with leading Indian figures, such as Gogineni Ranga Nayukulu (1900–1995), who was an Indian freedom fighter joining Gandhi, a classic liberal thinker and a founding figure of the Indian Peasant Movement.
Nagy Ferenc 1954 végi, hosszabb indiai tartózkodása alatt nemcsak Nehru elnökkel találkozhatott, hanem különböző városokban, sőt kisebb településeken is körbejárhatta az országot, hogy előadásokat tartson a kelet-európai, konkrétan pedig a magyar politikai tapasztalatokról, a szovjet atrocitásokról, emellett pedig az agrárreformmal és a parasztmozgalommal kapcsolatos elképzeléseiről. Nagy kihasználta a Nemzetközi Parasztszövetségben betöltött pozícióját, hogy kapcsolatot teremtsen India vezető személyiségeivel, például Gogineni Ranga Nayukuluval (1900–1995), aki Gandhi követőjeként az indiai szabadságharc fontos támogatója, klasszikus liberális gondolkodó és az indiai parasztmozgalom alapító alakja volt.



Arranged Documents (Drawings and Cartoons, Lecture Programs, Maps, Photographs) in Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 20. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Imre Kovács arrives in South America to collect materials and conduct negotiations for the International Centre for Social Research (1961) led by him and dealing with the issue of agrarian reform in South America.


Kovács Imre megérkezik Dél-Amerikába, hogy a dél-amerikai agrárreform kérdésével foglalkozó és általa vezetett Nemzetközi Társadalomkutató Központ (1961) számára anyagokat gyűjtsön és tárgyalásokat folytasson.



Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Caricature of Imre Kovács in the South American press.

“When the Russian colossus set its foot on little Hungary, crushing with its might the desires of its people for freedom, the world witnessed with dismay an event which openly contradicted the declaration made at the UN. Days of bloodshed and heroic patriotism were those in which the public witnessed an epic of bloodshed and extermination. Many Hungarian patriots fell under the weight of Soviet tanks. Many took the path of exile to spread the truth and protest in the name of freedom slaughtered in the streets of Budapest. Among the men who accepted the redemptive mission was the Hungarian writer Imre Kovács, a member of the Hungarian government in exile. The writer, a former member of the Hungarian government in the Hungarian Peasants' Party, is not one of those writers who withdraw from the problems of politics, shut away in an ivory tower. On the contrary. He has taken a mission into his hands and does not rest until it is accomplished. He puts responsibility, spontaneity and severe judgement into it. In short, he is a thinker in the service of freedom. His lecture, delivered at the CRITICA salons, has just been widely acclaimed. In it he formulated "A New Definition of Colonialism", pointing out to you with a brand of fire the immense transgression committed by Russia which, while in the case of the Congo and others proclaims itself anti-colonialist, behaves as a colonialist power towards a nation with such a deep-rooted culture and ancient history as Hungary. That is the tremendous fallacy. It is a great contradiction that Kovács has exposed with a clear, courageous and eloquent word.“

Kovács Imre karikatúrája a dél-amerikai sajtóban.

"Amikor az orosz kolosszus rátette a lábát a kis Magyarországra, és erejével szétzúzta népének szabadságvágyát, a világ megdöbbenéssel szemlélte azt az eseményt, amely nyíltan ellentmondott az ENSZ-ben tett nyilatkozatnak. A vérontás és a hősies hazaszeretet napjai voltak azok, amelyekben a közvélemény a vérontás és a kiirtás eposzának volt tanúja. Sok magyar hazafi esett el a szovjet tankok súlya alatt. Sokan a száműzetés útját választották, hogy az igazságot terjesszék és a szabadság nevében tiltakozzanak a Budapest utcáin lemészárolt emberek ellen. A megváltó küldetést vállalók között volt Kovács Imre magyar író, a száműzetésben lévő magyar kormány tagja. Az író, a Magyar Parasztpárt egykori magyar kormánytagja nem tartozik azok közé az írók közé, akik elefántcsonttoronyba zárkózva vonulnak el a politika problémáitól. Éppen ellenkezőleg. Küldetést vett a kezébe, és addig nem nyugszik, amíg azt be nem teljesíti. Felelősséget, spontaneitást és szigorú ítélőképességet tesz bele. Röviden: gondolkodó a szabadság szolgálatában. A CRITICA szalonokon tartott előadását nemrég nagy visszhangot váltott ki. Ebben megfogalmazta "A gyarmatosítás új definícióját", tűzzel-vassal mutatott rá az Oroszország által elkövetett mérhetetlen vétekre, amely miközben Kongó és mások esetében antikolonialistának hirdeti magát, egy olyan mélyen gyökerező kultúrájú és ősi történelmű nemzettel szemben, mint a magyar, gyarmatosító hatalomként viselkedik. Ez az óriási tévedés. Ez egy nagy ellentmondás, amelyet Kovács világos, bátor és ékes szóval leplezett le."




< Cronica, 1963.02.28.
Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.


"Imre Kovács, Hungarian writer and sociologist, currently President of the New York-based International Center for Sociological Research, arrived in La Serena yesterday by air.
Mr Kovács has been in our country since last week to meet with sociologists, university professors and trade unionists.
Today, Mr Kovács will visit the deputy director and teachers of the city's university college."

“Kovács Imre magyar író és szociológus, jelenleg a New York-i székhelyű Nemzetközi Szociológiai Kutatóközpont elnöke tegnap légi úton érkezett La Serenába.
Kovács úr a múlt hét óta tartózkodik hazánkban azzal a céllal, hogy szociológusokkal, egyetemi professzorokkal és szakszervezeti személyiségekkel találkozzon.
Kovács úr ma meglátogatja a város egyetemi kollégiumának igazgatóhelyettesét és tanárait.”



< Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

"The "Hungarian Cause" - László Varga and Imre Kovács, representatives of the Hungarian National Committee based in New York. They are currently travelling the American continent to ask for moral support for the freedom of their country, Hungary, which was conquered by communism and Soviet troops. Today they leave for Panama after making statements to the press and lectures on the 'Hungarian cause'."


“A "magyar ügy" – A képen Varga László és Kovács Imre, a New York-i székhelyű Magyar Nemzeti Bizottmány képviselői. Jelenleg az amerikai kontinenst járják, hogy erkölcsi támogatást kérjenek a kommunizmus és a szovjet csapatok által leigázott hazájuk, Magyarország szabadságáért. Ma indulnak Panamába, miután nyilatkoztak a sajtónak és előadásokat tartottak a "magyar ügyről".”

Critica, 1961.03.18.
Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

“Hungary is now a Russian colony – expressed Imre Kovács.”
“Magyarország most már orosz gyarmat – mondta Kovács Imre.”


Frente Comun, 1961.03.20.
Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

“New definition of colonialism” – by Imre Kovács. “Today, the Soviet Union is the largest colonial power on Earth in terms of the number of people subjugated.“
“A kolonializmus új definíciója” – Kovács Imre. “Ma a leigázott emberek számában mérve a Szovjetunió a legnagyobb gyarmatosító hatalom a Földön.“









Shattered Plans


Zoltán Ginelli



However, these ambitious Hungarian and Eastern European attempts and visions to globalize anti-communist or anti-Soviet resistance as well as the knowledge and agenda of “folk writers” were soon shattered. The “Hungarian question” in the United Nations, initially raised to condemn Soviet intervention in the 1956 revolution, was lifted. At the same time in Hungary, János Kádár gave amnesty and rehabilitated political prisoners in 1963.

During the 1960s, grave political and personal differences emerged between anti-communist refugees (since some were militant right-wing or Nazi collaborants) and the détente era rapproachement between the West and the socialist East resulted in stabilizing global trade relations, and ultimately the discourse of “Soviet colonialism” dissolved in the great power struggles of the Cold War.

Összetört tervek


Ginelli Zoltán



Azonban ezek az ambiciózus magyar és kelet-európai törekvések és álmok a kommunista- vagy szovjetellenes ellenállás, valamint a "népi írók" tudásának és politikai programjának globalizálására hamarosan meghiúsultak. Az ENSZ-ben a "magyar kérdést", amelyet az 1956-os forradalomba való szovjet beavatkozás elítélésére vetettek fel, feloldották. Ezzel egy időben Magyarországon Kádár János 1963-ban amnesztiát adott és rehabilitálta a politikai foglyokat.

Az 1960-as években súlyos politikai és személyi ellentétek alakultak ki a kommunistaellenes menekültek között (egyesek militáns jobboldaliak vagy egykori náci kollaboránsok is voltak), és a détente (enyhülés) korszakában a Nyugat és a szocialista Kelet közötti közeledés a globális kereskedelmi kapcsolatok stabilizálódását eredményezte. A "szovjet gyarmatosítás" diskurzusa végül feloldódott a hidegháború nagyhatalmi érdekharcaiban.




Courtesy of Moss Robeson.

Poster of the Captive Nations Week in 1977.

Rab Nemzetek Hete alkalmából készült plakát 1977-ben.


Délamerikai Magyarság, 1961.09.14.

The exhibition “The Soviet Colonialism” (El Colonialismo Soviético) organized by the Assembly of the Captive European Nations in 1961 in Buenos Aires. This was the second year they held Captive Nations Week in Argentina.
A Rab Európai Nemzetek Szövetségének 1961-es kiállítása Buenos Airesben, melynek címe „A szovjet gyarmatosítás” (El Colonialismo Soviético).  Ez volt a második év, hogy Argentínában is megtartották a Rab Nemzetek hetét.




Imre Kovács Papers, 1945–1980, Box 42. Columbia University, Rare Book and Manuscript Library, Bakhmeteff Archives.

Caricature in the South American press about Imre Nagy, a communist martyr of the 1956 revolution, mourning as Communist leaders flock to appraise the saint figure of Patrice Lumumba. Imre Nagy, standing next to his own tombstone, decries:


“My funeral wasn’t like that. But after all, I was just a white man.” The tombstone reads: “Prime Minister of Hungary. Shot by the communists.”

Karikatúra a dél-amerikai sajtóban Nagy Imréről, az 1956-os forradalom kommunista mártírjáról, aki gyászol, miközben a kommunista vezetők Patrice Lumumba szent alakjának méltatására sereglenek. Nagy Imre saját sírköve mellett állva deklamál:


„Az én temetésem nem ilyen volt. De végül is én csak egy fehér ember voltam.” A sírkövön ez áll: “Magyarország miniszterelnöke. Lelőtték a kommunisták.”

China Post, 1962.10.9.

“Ferenc Nagy, former Premier of Hungary at the time of Budapest revolt in 1956, arrived here yesterday with 14 other freedom-fighters of the world to join the country’s national day celebration tomorrow. They have just participated in the eight annual convention of the Asian People’s Anti-Communist League recenvlty held in Tokyo. They will stay here for seven days to see the developments in the political, military and economic fields of the country. Arriving with the 15 guests aboard the same plane was Ku Cheng-kang, Chairman of the Free China Relief Association who attended the APACL convention in Tokyo as the head of the Chinese delegation. The Chinese delegationalso returned at the same time. Picture shows Nagy (left) and Ku and the other arrivals.”
„Nagy Ferenc, Magyarország egykori miniszterelnöke az 1956-os budapesti felkelés idején, tegnap 14 másik világhírű szabadságharcossal együtt érkezett ide, hogy részt vegyen az ország holnapi nemzeti ünnepi ünnepségén. Most vettek részt az Ázsiai Népi Antikommunista Liga nyolc éves kongresszusán, amelyet nemrég Tokióban tartottak. Hét napig maradnak itt, hogy megismerjék az ország politikai, katonai és gazdasági fejleményeit. A 15 vendéggel együtt ugyanazon a repülőgépen érkezett Ku Cseng-kang, a Szabad Kína Segélyszervezet elnöke, aki a kínai küldöttség vezetőjeként vett részt az APACL tokiói kongresszusán. A kínai küldöttség ugyanebben az időben tért vissza. A képen Nagy (balra) és Ku, valamint a többi érkező látható."









Acknowledgements


We would like to express our sincere gratitude to the twin daughters of Ferenc Nagy, Sophie (Zsófia) and Susan (Zsuzsanna) for their permission to make public materials from the Ferenc Nagy Collection at Columbia University, New York. Zoltán Ginelli gives special thanks for the granted permission to digitize the complete collection.


These materials were collected as part of the Socialism Goes Global international research project led by Professor James Mark at the University of Exeter.


socialismgoesglobal.exeter.ac.uk

Köszönetnyilvánítás


Köszönetet szeretnénk nyilvánítani Nagy Ferenc ikerlányainak, Zsófiának (Sophie) és Zsuzsannának (Susan), hogy hozzájárultak a New York-i Columbia Egyetem levéltárának Nagy Ferenc Gyűjteményéből származó anyagok közzétételére. Ginelli Zoltán külön köszönetét fejezi ki, hogy engedélyüket adták a gyűjtemény teljes állományának digitalizálására.


Ezeket az anyagokat az Exeteri Egyetemen futó és James Mark professzor által vezetett Socialism Goes Global nemzetközi kutatási projekt részeként gyűjtötték össze.









Ferenc Nagy Biographical Research


Zoltán Ginelli and Zoltán Kovács



Zoltán Kovács and Zoltán Ginelli are leading a biographical research project on Ferenc Nagy, which aims to collect local Hungarian and foreign materials.

Nagy Ferenc életút-kutatás


Ginelli Zoltán és Kovács Zoltán



Kovács Zoltán és Ginelli Zoltán életút-kutatási projektje Nagy Ferencről a magyar helytörténeti anyagokat külföldi anyagokkal együtt állítja össze.





Life history of Smallholders’ Prime Minister Ferenc Nagy (1903–1979)

Richárd Kovács cameraman & Zoltán Kovács director, Dorito Médiaügynökség, Pécs, 2019, 48’. E-mail: kovacs.zoltan@dorito.hu

Ferenc Nagy was on holiday with his wife in Switzerland in the spring of 1947. They also visited their daughter Júlia (1926) who was studying there. The eldest son, Jr. Ferenc Nagy (1925) was already a diplomat at the Hungarian Embassy in Washington DC. The third child, László (1942) stayed in Budapest with a nanny. While Prime Minister Ferenc Nagy was abroad, the Communist Party (with leader Mátyás Rákosi) started a domestic political mistrust crisis process. Their goal was to take power, resign Ferenc Nagy and arrest him. Ferenc Nagy didn’t receive any guarantee for the legitimacy of the process. He was blackmailed. They captured his 5 year old son, László, and the deal was that he receives him back safely at the Austrian-Swiss border if he signs his resignation. Ferenc Nagy signed his resignation to guarantee the safety of his family. As a result, he could never return to Hungary with his wife, his daughter Júlia and son László. From Switzerland they emigrated to the United States of America.

Prime Minister Ferenc Nagy’s mother, Júlia Káta, was the victim of a political assassination on 28. September in 1945. Previously on the same day she got involved in an argument with Russian soldiers in the market in Pécs. The soldiers wanted to capture their horse-drawn carriage and horses but they were not successful, so the soldiers rushed after them with a military tank. Finally the soldiers caught up with the horse-drawn carriage near the village of Bisse and they destroyed them with the tank by driving through them. The mother, Júlia Káta died immediately. Ferenc Nagy managed to bring his father and Ferenc’s wife’s mother (Júlia Balog) to the USA after 8 years, in 1963. Following the request of Ferenc Nagy, the Bóli family, who were previously the caretakers of the family home, moved into their house in Bisse. Tibor Bóli was born there in 1966 and he still lives there. He is the inheritor of the house and he also manages the estate’s small vineyard.

The family house, which is about 110 years old, kept its original form well. Prime Minister Ferenc Nagy’s original bedroom furniture, that he left 72 years ago, is still in use in the house. Their original wedding portrait is also kept. The square in front of the house in the village was named after Ferenc Nagy. His name is also displayed on the world war sculpture on the square. The democratic parties placed a memorial plaque and wreath on the house at the Regime Change in 1990. In the past 3 decades none of the family members from the USA visited the house or the village of Bisse.

Tibor, the inheritor of the family house, made a generous offer on the occasion of the 40th anniversary of the death of Ferenc Nagy: he would be happy to offer up and help to accommodate a memorial room at the family’s grape cellar.
Nagy Ferenc (1903–1979) kisgazda miniszterelnök életútja

Kovács Richárd operatőr & Kovács Zoltán szerkesztő, Dorito Médiaügynökség, Pécs, 2019, 48’. E-mail: kovacs.zoltan@dorito.hu

Nagy Ferenc 1947-ben Svájcban pihent a feleségével. Meglátogatták az ott tanuló Júlia (1926) lányukat is. A legidősebb testvér – Ifjabb Nagy Ferenc (1925) – ekkor már beosztott diplomata volt a washingtoni magyar nagykövetségen. A 3. gyermek, László (1942) Budapesten maradt, nevelőnő vigyázott rá. A miniszterelnök távollétében a Kommunista Párt – Rákosi Mátyás pártvezető – belpolitikai bizalmatlansági válságfolyamatot indított el. A céljuk Nagy Ferenc rendőrségi letartóztatása és a lemondatása volt. A miniszterelnök nem kapott garanciát a törvényes eljárás lefolytatására: megzsarolták. Ha még Svájcban, írásban lemond a miniszterelnöki posztról, csak akkor adják át az osztrák-svájci határon az 5 éves László fiát. Nagy Ferenc a családtagjainak a biztonsága érdekében lemondott a miniszterelnökségről. A feleségével, Júlia lányával és László fiával Amerikába emigráltak. A szülőfaluból Nagy Ferenc özvegy édesapját és a miniszterelnök feleségének az édesanyját (Balog Júlia) 1963-ban sikerült Amerikába utaztatni. A miniszterelnök kérésére a bissei házba az intézője, a távoli rokon, a Bóli család költözött be 1966-ban, Tibor gondozza a Nagy család gyümölcsösét és óvja a szőlős pincét. A 110 éves családi ház – külsőségében és a hálószoba – változatlan.

Nagy Ferenc édesanyja (Káta Júlia) 1945. 09. 28-án politikai merénylet áldozata lett. A pécsi piacon orosz katonák a család lovas kocsiját és lovaikat akarták elvenni tőlük. Miután ez nem sikerült, tankkal hajtottak utánuk. Bisse előtt utolérték őket. A tank áthajtott a lovas kocsin. A miniszterelnök édesanyja a helyszínen meghalt.




Interview with Zoltán Kovács

Reformist church of Bisse (2021.03.24.). Zénó Slajchó editor, István Viszti & Gábor Tamás cameraman. Pannon TV – Pécs (2021.04.16.).
Interjú Kovács Zoltánnal

Bisse, református templom (2021.03.24.). Slajchó Zénó szerkesztő, Viszti István & Tamás Gábor operatőr Pannon TV – Pécs (2021.04.16.).