Networking the Peripheries:
Anti-Communists

Zoltán Ginelli

Perifériahálózatok:
Antikommunisták

Ginelli Zoltán

Forming of the Provisional and the First National Government

Az ideiglenes és az első kormány megalakulása

Foreign Relations: Washington and Moscow

Külkapcsolatok: Washington és Moszkva

Ferenc Nagy in Exile

Nagy Ferenc száműzetésben

Anti-Communist Refugee Organizations

Antikommunista menekültek szervezetei

Soviet colonialism

Zoltán Ginelli

“I used the anti-colonialist sentiment to present the Soviet Union as the most brutal colonial power, which colonised ten countries at a time when the Western powers freed more than ten countries from colonialism. In all meetings and press conferences I claimed that India should also include the liberation of Eastern European countries in the fight against colonialism. (…)

The people’s right to sovereignty means the disintegration of colonialism and imperialism. The Asian and African nations would make a serious mistake, if they only demanded the liberation of the old colonies, but not the new communist colonialism. The old colonialism is currently being disposed. After the war, decolonization liberated 600 million people.

But why did decolonization stop? Because on the other hand the Soviet colonized 100 million European people. The most important requirement of the annihilation of old colonies is the disintegration of Soviet colonies. This view must clearly come out from the Bandung resolution, because otherwise the resolution against colonialism would become unreal.”

Szovjet kolonializmus

Ginelli Zoltán

"Az antikolonialista hangulatot arra használtam fel, hogy a Szovjetuniót a legbrutálisabb gyarmatosító hatalomnak mutassam be, amely tíz országot gyarmatosított akkor, amikor a nyugati hatalmak több mint tíz országot szabadítottak fel a gyarmatosítás alól. Minden találkozón és sajtótájékoztatón azt állítottam, hogy Indiának a gyarmatosítás elleni harcba be kell vonnia a kelet-európai országok felszabadítását is. (...)

A népek szuverenitáshoz való joga a gyarmatosítás és az imperializmus felbomlását jelenti. Az ázsiai és afrikai nemzetek súlyos hibát követnének el, ha csak a régi gyarmatok felszabadítását követelnék, de az új kommunista gyarmatosítást nem. A régi gyarmatosítást jelenleg is felszámolják. A háború után a dekolonizáció 600 millió embert szabadított fel.

De miért állt le a dekolonizáció? Mert a másik oldalon a szovjet gyarmatosított 100 millió európai embert. A régi gyarmatok felszámolásának legfontosabb feltétele a szovjet gyarmatok felbomlása. Ennek a nézetnek világosan ki kell derülnie a bandungi határozatból, mert különben a gyarmatosítás elleni határozat irreálissá válik".

Globalizing Hungarian Village Research

Zoltán Ginelli

“Between the two world wars in Hungary – and in lesser part in other Eastern European countries – significant work was carried out in village research. (...) After the Second World War, the experiences of the village researchers proved very valuable for creating the program of the new democratic government.

As a result of my three Asian trips, my opinion is that it would be appropriate to organize an international group from intelligent, young Eastern European refugees [6–8 people], which after careful preparation would be commissioned to visit Asian countries, study problems on the spot, and write detailed reports about their experiences.

The study work should take place in the following Asian countries: India, Burma, Pakistan, Ceylon, Indonesia and the former Indochinese states. (...)

I would direct the work of this group myself.”

“I argued that the perspective of Eastern European experts works better in the peculiar relations of Latin America, compared to the North Americans, and their employment would also cost less. Let us recruit refugee Hungarian, Polish, Czech, Bulgarian agronomists, economists, cultural engineers, who could after a short training program acclimatize to the local context and with cooperative governments and begin agrarian reforms.”

“I travelled around the continent, and everywhere I saw thirties Hungary: half-feudal society, half-dictatorial governments, large estate system, weak intelligentsia (…). The double-sidedness of politics was also the same: do reforms in a way that the old guard can stay intact.”

A magyar falukutatás globalizálása

Ginelli Zoltán

„A két világháború között Magyarországon - és kisebb részben más kelet-európai országokban - jelentős falukutatási munka folyt. (...) A második világháború után a falukutatók tapasztalatai nagyon értékesnek bizonyultak az új demokratikus kormány programjának megalkotása szempontjából.

Három ázsiai utam eredményeként az a véleményem, hogy intelligens, fiatal kelet-európai menekültekből [6-8 fő] célszerű lenne egy nemzetközi csoportot szervezni, amely gondos előkészítés után megbízást kapna arra, hogy ázsiai országokba látogasson el, a helyszínen tanulmányozza a problémákat, és részletes jelentéseket írjon tapasztalatairól.

A tanulmányi munkára a következő ázsiai országokban kerülne sor: India, Burma, Pakisztán, Ceylon, Indonézia és a volt indokínai államok. (...)

E csoport munkáját én magam irányítanám.”

„Azzal érveltem, hogy a kelet-európai szakértők perspektívája jobban működik Latin-Amerika sajátos viszonyai között, mint az észak-amerikaiaké, és alkalmazásuk is kevesebbe kerülne. Toborozzunk menekült magyar, lengyel, cseh, bolgár agronómusokat, közgazdászokat, kultúrmérnököket, akik egy rövid képzési program után akklimatizálódhatnának a helyi viszonyokhoz és a szövetkezeti kormányokkal, és megkezdhetnék az agrárreformokat.”

„Bejártam a kontinenst, és mindenütt a harmincas évek Magyarországát láttam: félig feudális társadalom, félig diktatórikus kormányok, nagybirtokrendszer, gyenge értelmiség (...). A politika kétarcúsága is ugyanaz volt: úgy csinálj reformokat, hogy a régi gárda megmaradhasson.”

Shattered Plans

Zoltán Ginelli

Összetört tervek

Ginelli Zoltán

Acknowledgements

Köszönetnyilvánítás

Ferenc Nagy Biographical Research

Zoltán Ginelli and Zoltán Kovács

Nagy Ferenc életút-kutatás

Ginelli Zoltán és Kovács Zoltán